KIVONAT A „PRIVREDNA AKADEMIJA” EGYETEM, BRČKO KÖRZET, BIH KIADÓI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATBÓL
3. cikkely
(Az Egyetem kiadói tevékenysége)
Az Egyetem kiadói tevékenysége kiterjed minden nyomtatott, audiovizuális, digitális és elektronikus kiadvány megjelentetésére (könyvek, könyvfordítások, tankönyvek, brosúrák, az Egyetem oktatóinak és munkatársainak monográfiái, tanulmánykötetek, az Egyetem társszervezésében tartott konferenciák, kongresszusok és szimpóziumok jelentései, időszaki kiadványok (folyóiratok), különlenyomatok, katalógusok, prospektusok, plakátok, szórólapok, képeslapok, naptárak, mikrofilmek, video- és hangfelvételek, valamint elektronikus adathordozókon megjelenő kiadványok (CD-k, virtuális kiadványok az interneten, weboldalakon közzétett elektronikus művek).
4. cikkely
(Könyv, jegyzet, elektronikus kiadványok)
E szabályzat értelmében könyvnek minősül minden nem időszaki nyomtatott kiadvány, amely legalább 49 oldalból vagy három (3) nyomdai ívnél többet tartalmaz, a borítót és a címoldalt nem számítva.
Minden egyéb kiadvány, amely legalább öt oldalt (9 375 karaktert), de legfeljebb 48 oldalt (90 000 karaktert) tartalmaz, e szabályzat értelmében brosúrának minősül.
E szabályzat rendelkezéseit analóg módon kell alkalmazni azokra a könyvekre és kiadványokra is, amelyek folyamatosak (folyóiratok, tanulmánykötetek), valamint azokra az egyéb típusú kiadványokra, amelyekre e szabályzat vonatkozik, és amelyeket elektronikus formában tesznek közzé.
5. cikkely (Tankönyv és tankönyvtípusok)
A tankönyv az Egyetem alapvető oktatási segédanyaga, azaz minden olyan lektorált kiadvány, amely szisztematikusan mutatja be a tanulmányi programok tanterveiben meghatározott tantárgyak tananyagát.
A tankönyv kategóriái: egyetemi tankönyv, jegyzet, kézikönyv, gyakorlati útmutató, feladatgyűjtemény, chrestomathia (szöveggyűjtemény), grafikai térkép, tudományos és szakmai monográfia, tankönyv- vagy könyvfordítás, hitelesített előadás és egyéb oktatási anyag.
Az egyetemi tankönyv olyan nem időszaki nyomtatott kiadvány, amely szisztematikusan mutatja be a tantervben meghatározott tantárgyi anyag legalább 80%-át.
A jegyzet puha kötésű kiadvány, amely a hallgatók számára írt, vizsgára való felkészülést segítő, számítógéppel sokszorosított előadásokat tartalmaz. Különleges oktatási anyagként a jegyzet nem lektorált szerzői mű.
A kézikönyv olyan kiadvány, amely tartalmát és fejezeteinek felépítését tekintve gyakorlati használatra szolgál. A kézikönyvek nem összefüggő szöveget tartalmaznak, hanem az anyagot szakkifejezések szerint rendezik (például enciklopédiák, lexikonok, szótárak, fogalomtárak, bibliográfiák, atlaszok, földrajzi térképek, címjegyzékek, katalógusok…).
A gyakorlati útmutató (praktikum) olyan kiadvány, amely meghatározott gyakorlatok elvégzéséhez ad útmutatást vagy
A feladatgyűjtemény olyan kiadvány, amely egy adott területről tartalmaz feladatokat, megoldásokkal vagy azok nélkül.
A chrestomathia (szöveggyűjtemény) olyan szövegek gyűjteménye, illetve kiadvány, amely egy adott szakmai vagy tudományos terület legértékesebb válogatását tartalmazza. Ez a tankönyvtípus nem antológia, nem tanulmánykötet, és nem csupán egy adott területről szóló szövegek puszta összegyűjtése. A chrestomathia szerzője köteles terjedelmes előszót írni (amely a bibliográfia nélkül számított teljes terjedelem legalább egynegyedét teszi ki), amelyben logikusan, világosan és szisztematikusan fejti ki a szóban forgó anyagot, és megfelelő szakmai megjegyzéseket fűz az említett szövegekhez.
A grafikai térkép rajzok, képek, táblázatok és grafikonok gyűjteménye szöveg nélkül, amelyek elengedhetetlenek az előadások, gyakorlatok követéséhez vagy gyakorlati feladatok és programok kidolgozásához.
A tudományos monográfia olyan kiadvány, amely tudományos kutatások eredményein alapul, és szisztematikusan, kimerítően és átfogóan tárgyal egy problémát, kérdést, tárgyat, személyt vagy eseményt egy kötetben, illetve meghatározott számú kötetben, amelyek egyidejűleg vagy előre meghatározott időszakon belül jelennek meg.
A konferenciakötetek, a kutatási feladatokról szóló záró- vagy egyéb jelentések és hasonlók nem tartoznak ebbe a kategóriába.
A szakmai monográfia olyan kiadvány, amely a tudományos ismeretek és művészeti eredmények gyakorlati alkalmazásán alapul, egy kötetben, illetve meghatározott számú kötetben, amelyek egyidejűleg vagy előre meghatározott időszakban jelennek meg. A konferenciakötetek, a kutatási feladatokról szóló záró- vagy egyéb jelentések és hasonlók nem tartoznak ebbe a kategóriába.
A tankönyv- vagy könyvfordítás egy adott mű fordítása, amelyet egy fordító vagy fordítócsoport készített Bosznia-Hercegovina valamelyik hivatalos nyelvére. A tankönyv fordítását két, a tankönyv vagy könyv tartalmát érintő területen elismert szakértőnek kell lektorálnia. A fordítónak vagy fordítóknak a szerzői jogvédelemre vonatkozó szabványoknak megfelelően rendelkezniük kell a tankönyv vagy könyv fordítására vonatkozó hivatalos engedélyekkel.
A hitelesített előadás olyan kiadványtípus, amelyben egy tantárgy oktatója közzéteszi szóbeli előadásainak hitelesített nyomtatott változatát.
Az egyéb oktatási anyag olyan kiadványtípus, amely szisztematikusan mutatja be a tanulmányi program tantervében meghatározott tantárgyi anyagot, és nem tipikus anyagokból áll, mint például: hanganyagok (mindenféle hangfelvétel), digitális könyvek, multimédiás oktatási egységek és hasonlók.
6. cikkely (Tanulmánykötet)
A tanulmánykötet olyan folyamatos vagy nem folyamatos kiadvány, amely közös címszó alatt összefogott lektorált cikkeket tartalmaz. A tanulmánykötet kiadásáért a kötet főszerkesztője felelős.
Ajánlott, hogy a tanulmánykötetben szereplő munkákat a szabályzat 8. cikkelyében felsorolt, időszaki kiadványokra (folyóiratokra) vonatkozó tipológia szerint lektorálják.
7. cikkely
(Konferenciák, kongresszusok vagy szimpóziumok jelentései)
A konferenciák, kongresszusok vagy szimpóziumok jelentéseit az Egyetem és szervezeti egységei társszervezésében tartott tudományos ülések befejezése után adják ki, vagy
A jelentés tartalmazhatja a konferencián, kongresszuson vagy szimpóziumon elfogadott döntéseket, cikkek összefoglalóit, a jelentések hitelesített és lektorált teljes szövegét, valamint a viták következtetéseit.
A jelentés kiadásáért a jelentés főszerkesztője felelős.
A jelentés lehet folyamatos (ha a konferencia, kongresszus vagy szimpózium tartása folyamatos) vagy nem folyamatos.
A konferenciák, kongresszusok vagy szimpóziumok eredményei tanulmánykötet vagy összefoglaló kötet formájában is közzétehetők.
8. cikkely
(Időszaki kiadványok [folyóiratok])
Az időszaki kiadványok (folyóiratok) minden olyan kiadványt jelentenek, amely meghatározott időközönként (hetente, kéthetente, havonta, negyedévente, félévente, évente) jelenik meg, eltérő tartalommal, de ugyanazzal a címmel. Az időszaki kiadványnak szigorúan be kell tartania a megadott megjelenési ritmust, amelyet semmilyen körülmények között nem szabad megsértenie.
A folyamatos kiadványok (folyóiratok) kiadásáért a folyamatos kiadvány (folyóirat) főszerkesztője vagy a szerkesztőbizottság felelős.
Az Egyetem által kiadott folyamatos kiadványban megjelent minden cikknek legalább két lektorral kell rendelkeznie, azzal, hogy ajánlott, hogy legalább az egyik lektor az Egyetemen kívül legyen alkalmazásban.
A lektori rendszernek és a munkák kategorizálásának láthatónak kell lennie a szerzőknek szóló útmutatóban, amelyet minden folyamatos kiadvány (folyóirat) számában ugyanazon a látható helyen kell közzétenni.
9. cikk
(A cikkek típusai a folyamatos kiadványokban)
A folyamatos kiadványokban (folyóiratokban és tanulmánykötetekben) megjelent munkák jellege szerint ajánlott, hogy a lektorok minden cikket a következő kategóriák szerint osztályozzanak:
Eredeti tudományos cikk (Original scientific paper) – az eredeti alap- vagy alkalmazott kutatási eredmények első közzététele, olyan formában, hogy a kutatás megismételhető, a megállapított tények pedig ellenőrizhetőek legyenek; szabály szerint az ilyen típusú munka az IMRAD (Introduction, Methods, Results and Discussion) séma szerint szerveződik, ha kísérleti kutatásokról van szó, vagy leíró módon a leíró tudományterületeken. A konferencia-előadások nem tartoznak ebbe a kategóriába, hanem tudományos konferencia-előadásként kategorizálódnak;
Rövid tudományos cikk (Short original scientific paper) – olyan eredeti tudományos cikk, amely eredeti kutatási eredményeket tesz közzé, ahol az IMRAD (Introduction, Methods, Results and Discussion) séma egyes elemei elhagyhatók; ez a cikk-típus egy adott befejezett eredeti kutatási munka vagy folyamatban lévő munka összefoglalt eredményeit mutathatja be (a konferencia-előadások nem tartoznak ebbe a kategóriába, hanem tudományos konferencia-előadásként kategorizálódnak);
Zárójelentés a kutatási eredményekről – olyan kiadvány, amely bemutatja a tudományos kutatási vagy fejlesztési kutatási feladat menetét és eredményeit. Ebbe a kategóriába csak a nyilvánosan hozzáférhető zárójelentések tartoznak, az ideiglenes, szakaszos, éves jelentések, valamint a finanszírozók számára készült adminisztratív jelentések nem; a kutatási előzetes jelentések, amennyiben nem várhatnak a közzétételükre, rövid cikkekként tehetők közzé a folyamatos kiadványokban (folyóiratokban) előzetes közleményként (preliminary note) (lásd a Szabályzat 9. cikkét);
Előzetes közlemény (Preliminary note) – jellegét tekintve leginkább a rövid tudományos cikkhez hasonlít, azzal, hogy még rövidebb és tömörebb formát képvisel. Ebben a cikk-típusban csak előzetes jelentést, azaz egy adott eredeti kutatás eredményeit teszik közzé, amelyek alapos okokból nem várhatnak a kutatási eredményekről szóló zárójelentésként való közzétételre (lásd a Szabályzat 9. cikkét). A konferencia-előadások nem tartoznak ebbe a kategóriába, hanem tudományos konferencia-előadásként kategorizálódnak;
Szakmai cikk (Professional paper) – valami már ismert dolog bemutatása, különös hangsúlyt fektetve az eredeti kutatások eredményeinek hasznosíthatóságára és a tudás terjesztésére, a szöveg igényessége pedig a szakmai vagy tudományos folyóirat olvasóinak igényeihez igazodik, amelyben megjelent; A konferencia-előadások nem tartoznak ebbe a kategóriába, hanem tudományos konferencia-előadásként kategorizálódnak;
Tudományos áttekintő cikk (Review article) – egy adott tárgykör legújabb munkáinak, egy adott kutató vagy kutatócsoport munkáinak áttekintése, azzal a céllal, hogy a már közzétett információkat összefoglalják, elemezzék, értékeljék vagy szintetizálják; Az ilyen típusú cikk új szintéziseket hoz, amelyek szintén magukban foglalják a szerző saját kutatási eredményeit. A konferencia-előadások nem tartoznak ebbe a kategóriába, hanem tudományos konferencia-előadásként kategorizálódnak;
Tudományos konferencia-előadás (Conference paper) – egy adott tudományos vagy szakmai találkozó, azaz konferencia tudományos vagy szakmai előadása. A közzétett előadásnak elvileg tudományos cikként kell szerveződnie.
Az előszavakat, kísérőszövegeket, lektorálásokat, ismertetőket, kritikákat, vitákat, polémiákat és interjúkat a folyamatos kiadványokban (folyóiratokban) nem kategorizálják külön, hanem a kiadvány (folyóirat) erre külön kijelölt részében teszik közzé.
10. cikk (Egyéb kiadványok)
Más kiadványok, amelyek nem sorolhatók a fent említett kategóriákba, azaz amelyeknek nincs tankönyv, tanulmánykötet, jelentés vagy folyamatos kiadvány (folyóirat) jellege, de tartalmuk miatt jelentősek, vagy az oktatásban segédanyagként használhatók, a Szenátus döntése alapján szintén viselhetik az Egyetem jelét és egyetemi kiadványnak minősülhetnek.
Az egyéb kiadványok a következők:
Doktori disszertáció – az a munka, amely alapján a szerzője doktori tudományos fokozatot szerzett;
Magiszteri értekezés – az a munka, amely alapján a szerzője magiszteri tudományos fokozatot szerzett;
Elaborátum, előtanulmány, tanulmány – egy elvégzett adott projektfeladat jelentése, mint lezárt szakmai kiadvány, azaz egy ismert felhasználónak szánt dokumentáció, amelyben szisztematikusan és kimerítően dolgoznak fel egy problémát vagy témát releváns információforrások alapján, és útmutatást adnak a probléma megoldására, valamint javaslatokat a további munkára;
Projekt-dokumentáció – lezárt kiadvány, amely meghatározza, mit és hogyan kell tenni, azaz tervrajzok, műszaki leírások és költségvetések gyűjteményeként jelenik meg egy projekt megvalósításához az építőiparban, építészetben, gépészetben, közgazdaságtanban, információs rendszerek fejlesztésében és hasonlókban.
Egyéb tudományos és nem tudományos kiadványok – minden olyan kiadványtípus, amelyben az egyének vagy kutatócsoportok egyéb tudományos és szakmai eredményeit mutatják be, valamint az egyéb kiadványtípusok, amelyekben az Egyetem számára fontos információkat mutatják be, mint például jubileumi monográfiák, útmutatók, katalógusok és egyéb hasonló jellegű kiadványok.
11. cikk
(Az Egyetem védjegye)
Az a kézirat, amelynek egyetemi kiadványként való megjelentetéséről az Egyetem Szenátusa döntést hozott, jogosult és köteles viselni az Egyetem védjegyét és feliratát.
Az Egyetem jelének elhelyezési helyét és a felirat szövegét külön formanyomtatvány határozza meg, amely kötelezően tartalmazza a következőket is: Az egyetemi kiadványok grafikai megjelenése, formátuma és kiadói szabványai.